Az internet használatával kapcsolatosan egy igen érzékletes hasonlatot osztanék meg: azt mondják, a gyermeknek, fiatalnak akár a fejszét is oda lehet adni, ha megtanítjuk annak használatára, a korának megfelelő szinten engedjük neki, hogy bánjon vele. De ha ő egyedül veszi el a fejszét, és anélkül kezd el vele dolgozni, hogy megmutattuk volna neki, vagy nem felügyeljük, akkor igen veszélyes lehet saját magára, sőt még másokra is.
Nagyon fontos a biztonságosabb internethasználat kapcsán, hogy beszélgessetek, lehetőségeket ismerjetek meg, biztonsági beállításokat végezzetek, és a lehetséges veszélyekről tudjatok, de ami még nagyon fontos, és amiről nem szabad megfeledkezni, az a hitelesség: te szülőként mindig példát kell mutass a gyermeknek, még akkor is, ha néha úgy érzed online esetleg nem is mozogsz olyan magabiztosan, mint ő.
Egy brit tanulmány (ezek nem azoktól a bizonyos brit tudósoktól, hanem a Nominet nevezetű brit közhasznú szervezet kutatásából származó információk) arról számol be, hogy egy szülő,
gyermeke ötödik születésnapjáig átlagosan 1500 fotót oszt meg
a Facebookon saját gyermekéről. Ennél még az az adat is megdöbbentőbb, hogy a kutatásban résztvevő szülők 80%-a több, mint egy éve nem ellenőrizte saját adatvédelmi beállításait, és csak 10%-a vallotta azt, hogy tudja is, hogyan kell ezeket a beállításokat elvégezni.
Fontos tehát, hogy rend legyen a saját házad táján, és csak azután segíts rendet tenni a gyermekednek is, egy jobb online közeg kialakításáért.
A szülő, aki „túl sok” a neten
Nagyon fontos először is, hogy tájékozódj. Gyakorlatilag minden kérdésedre megtalálod a választ a Google és a Youtube segítségével, és fontos, hogy ha a gyerekkel valamiben kiegyeztetek, lehetőleg te is tartsd hozzá magad: ha ő nem fogadhat el ismeretleneket jó, ha te sem teszed, mert azzal őt is veszélybe sodorhatod (lehet te leszel az a közös ismerősötök a Facebookon, aki miatt visszaigazolja egy ismeretlen felkérését), és ha az általa megosztott tartalmakat kordában akarod tartani, akkor a sajátodra is fokozottan figyelj. Ne legyél „túl sok” a neten, egy tudatos Facebook-felhasználó édesanya, édesapa sokkal inkább trendi, mint aki szét „szivesmacivirág”-posztolgatja a fotóit, bejegyzéseit, üzenőfalát. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem fejezheted ki nyilvánosan online, hogy szereted, hogy büszke vagy rá, hogy fontos neked, de tartsd szem előtt, hogy vannak online szabályok, illemszabályok, amiket neked is be kell tartanod.
Ha regisztrálsz egy közösségi oldalra, például a Facebookra, akkor meg kell tanulnod annak a megfelelő használatát, a következőkben összegyűjtöttünk néhány példát, amit jó, ha szem előtt tartasz:
– privátnak szánt üzenetet ne posztolj a gyerek falára, vagy ne kommentben közölj vele olyan dolgokat, amit egy chatbeszélgetés, vagy videóhívás keretén belül kellene, minden lehetőséget használj a rendeltetése szerint
– ne ossz meg róla olyan fotót (főként ne kiskori képeket), amit ő nem szeretne viszontlátni a közösségi oldalon, mindig beszéljétek meg, kérdezd meg, hogy felteheted-e a családi albumba az adott képet
– a saját profilodra is még inkább figyelj, a saját fotóidra, a rólad szóló információkra, mert ha te nem figyelsz arra, hogy a saját profilod rendben legyen, akkor őt sem fogja ez érdekelni
– az internetes kommunikáció során tartsd szem előtt a netikett szabályait, ezekről a következő részben olvashatsz összefoglalót
– ne jelöld be a gyermeked minden barátját ismerősödnek, csak azért, hogy kicsit „nyomozni” tudj utána, inkább arra koncentrálj a te ismerősi listád valóban a te ismerőseidből tevődjön össze
– a profilod biztonsági beállításait ellenőrizd, figyelj arra, hogy a profilod privát legyen, hogy ezzel is motiváld őt arra, hogy saját beállításait ellenőrizze, sőt akár egy délutáni programként közösen is végiglépkedhetitek a legfontosabb biztonsági beállításokat
– gyanús linkekre, üzenet nélkül küldött videókra ne kattints, indokolatlan megjelöléseket ne engedélyezz (ehhez pedig az kell, előzetesen legyen beállítva, kapj értesítést, és engedélyezned kelljen, ha megjelölnek egy képen, tehát ismét visszautalunk a biztonsági beállítások fontosságára), mert nagy eséllyel gyűjthetsz be vírusokat magadnak így
– ne spammelj, ne küldj játékmeghívásokat, ne ossz meg minden kamu játékot, figyelj arra naponta hányszor posztolsz, figyelj milyen csoportokba lépsz be, milyen oldalakat lájkolsz, és mindezt annak függvényében tedd, hogy mit szeretnél, másokban milyen vélemény alakuljon ki, az online, rólad megtalálható információk alapján
Ez csak néhány, a sok-sok tippből, amit érdemes szülőként is követni, esetleg az is előbbre vihet a döntésben,
ha tudatosan tervezed a profilod felépítését:
felsorolod magadban mindazt, amit szeretnél, hogy a rólad másokban kialakuló kép része legyen, és ehhez tudsz társítani majd tevékenységeket. Kiveheted például azoknak az oldalaknak a követését, ami ezt a képet rombolná, és lájkolhatsz olyan oldalakat, ami ezt megerősíti. A lényeg az, hogy ha azt szeretnéd, a gyermeked komolyan vegye azokat a tanácsokat, vagy azokat a beszélgetéseket, ami az ő online biztonsága érdekében történik, akkor kezd az online biztonság hiteles hangsúlyozását a saját profilodnál, a saját online tevékenységeidnél. Semmiképp se érezd úgy, hogy akkor most már semmit sem szabad kiposztolni, ami érdekes vagy, hogy mostantól aztán totálisan el vagy tiltva mindentől. Nem, nem erről van szó. Természetes az, ha te és a gyermeked másként használjátok a közösségi médiát.
Viszont, amit nem szeretnél, hogy ő megosszon, azt te is kerüld, vagy amitől őt félted, mindarra neked is fel kell készülni, arra te is oda kell figyelj. Egyébként ettől eltekintve talán a legfontosabb, hogy
találd meg azt az egyensúlyt a megosztott információk és a te egyéniséged között, ami által leginkább tudod magad képviselni úgy, hogy az a gyermeked számára is példa legyen.
Netikett
Ha online vagy, levelezel, chatelsz, vagy közösségi oldalakra regisztráltál, az adott oldalnál jellemző általános irányelvek és szabályok mellett fontos, hogy a hálózati etikett, a netikett területén is legyenek megfelelő ismereteid. És ha megvannak ezek az ismeretek, akkor ne felejtsd el a gyermekeddel is megosztani. Ezek olyan általános írásbeli és magatartási szabályok, amelyek irányt mutatnak a felhasználók számára, és segítenek abban, hogy az online kommunikáció hatékony legyen, a szabályok és javaslatok alkalmazása által pedig problémamentes. Amikor online írásban kommunikálsz valakivel, akkor ugy-e nincs hangsúly, sem metakommunikáció, így
a leírt szövegre nagyon oda kell figyelned.
Igen széles skálán mozognak ezek a szabályok és javaslatok, és alapjában véve az általános illemszabályokat követik az online kommunikációra szabva. Csak néhány fontosabb dologra térünk ki, érdemes azonban még olvasni a témában, és alkalmazni a tanácsokat, erre pedig a gyermeked figyelmét is ráirányítani.
Fontos például, hogy tudatában legyél az
e-mailben, chaten elküldött információk bármikor eltulajdoníthatóak,
tehát csak olyasmit küldjünk ilyen formában, amit akár postán is el mernénk küldeni valakinek. Tisztelni kell a szerzői jogokat, és figyelni arra, hogy zavaró leveleket, üzeneteket, láncleveleket, spameket ne küldjünk. Az úgynevezett „Flame”-ek (indulatos levelek) küldését is kerülni kell, még akkor is ha provokáció ér, ilyen levelekre, üzenetekre ne is válaszolj. Ha nagyon hosszú e-mailt írsz (100 sornál hosszabbat), akkor a tárgyban jelezd ezt a LONG/HOSSZÚ szóval, hogy a címzett tudja, hogy időt kell szánjon az elolvasásra. Mindig jelöld meg a levél tárgyát, ami foglalja össze, miről szól a leveled. Használd a kis és nagybetűket úgyanúgy mint, amikor kézzel írsz, a CSUPA NAGY BETŰBŐL álló mondatok ordítást fejeznek ki. Az érzelmek kifejezésére hangulatjeleket lehet használni :), viszont a túlzásokat kerüld. Kéretlen információkkal ne bombázd ismerőseidet sem levélben, sem azonnali üzenetküldőn keresztül és figyelj arra, hogy ne küldj félrevezető, megtévesztő internetes üzeneteket, sem úgynevezett „off-topic” üzeneteket, kommenteket, amelyeknek nincs köze a témához. Mielőtt megosztasz, elküldesz egy tartalmat nézz utána, győződj meg valódiságáról, illetve fontos, hogy már régi, nem releváns cikkeket ne népszerűsíts aktuálisként.
Kerüld a „flamewar”-okat, az indulatoktól fűtött beszélgetéseket, a kommentháborúkat („flaming”), a zavaró, zaklató tartalmakat,
ezek küldőit pedig jelentsd az aktuális oldal adminisztrátorának. Ne kapcsolódj be „hominem” (személyre irányuló) vitákba, semmiképp se bíztass másokat erőszakra. Ne káromkodj, ne írj trágárul, ne tégy semmiféle szexuális célzatú, szexista, vagy rasszista kijelentést.
Igyekezz tömören fogalmazni anélkül, hogy túlságosan lényegre törő lennél. írásjeleket, szóközöket mindenképp használj, ahogyan a helyesírás megköveteli, illetve a helyesírásra magára különösképpen figyelj. Megtörténhet, hogy nagyon gyors írásnál betűk felcserélődnke, elütés történik, ez még nem olyan súlyos baki, mint amikor a szöveged tele van alapvető helyesírási hibákkal. Az írásod sok mindent elárul rólad, jelenjen meg az akár e-mailben, vagy kommentben, esetleg privát beszélgetésben.
Levelekben és beszélgetésekben köszönni, elköszönni illik, és főként az azonnali üzenetküldőknél
a másik félnek is meg kell hagyni az időt például arra, hogy elköszönjön, mielőtt kilépnénk.
Bár a chaten, és az online kommunikációban alapvetően rugalmasabbak a szabályok, a tiszteletet mindenképp meg kell adni. Ez érvényes rád is, de fontos, hogy a gyermeked tudja, ha például valamilyen kérdéssel fordul tanárához, edzőjéhez a neten, s ezt chaten teszi, attól függetlenül még nem illik olyan stílusban üzenetet küldeni az illetőnek, mintha valamelyik haverjával beszélgetne.
A közösségi oldalak esetében is érvényesek a fenti szabályok és javaslatok, esetleg még kiegészíthetjük konkrétan néhány gondolattal: ne jelölj meg senkit az engedélye nélkül fotón, vagy posztban, ne posztolj túl sokat. A privát üzeneteket ne továbbítsd, ne másold, csupán abban az esetben rögzítsd, ha zaklatnak, bántalmaznak. Ne lájkolj, és ne ossz meg anélkül dolgokat, hogy leellenőriznéd aktualitásukat.
Az is a tisztelet jele,
ha megnézted, láttad az adott üzenetet, és ha még nincs is időd rögtön válaszolni, azért jelzed röviden, hogy később beszéltek, később válaszolsz.
Még mielőtt posztolnál, mérlegeld a THINK elvei mentén az adott tartalmat, válaszolj a kérdésekre, s majd csak azután dönts, hogy megosztod mégis, vagy inkább nem:
T – True (Valódi a tartalom, igaz a hír?)
H – Hurtful (Sértő, bántó?)
I – Illegal (Illegális az adott tartalom?)
N – Necesarry (Valóban szükséges, fontos? Vagy csak másokat zavarnál vele?)
K – Kind (Jóindulatú, vagy nem, amit megosztani készülsz?)
